fejléc

Selejtezés szabályzata

4. számú melléklet

SELEJTEZÉS SZABÁLYZATA

Alapelvek

A selejtezés szükségességét, az intézmény vezetője által megbízott selejtezési bizottság állapítja meg.

A használhatatlanná válás és a javítás gazdaságtalanságára vonatkozó megállapításokat (eszköz és értékhatár szabályozása mellett) célszerű/kötelező szakértő szerv szakvéleményére alapozva megállapítani.

A befektetett és forgóeszközök (vagyontárgyak) selejtezése a leltározást megelőzően, attól külön munkamenetben történik.

A befektetett, illetve forgóeszközök selejtezését akkor kell elvégezni, ha azok:

  • természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy rendkívüli káresemény következtében további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válnak, feltéve, hogy kijavításuk gazdaságtalan,
  • további rendeltetésszerű használatra alkalmasak ugyan, azonban a további üzemeltetésük nem gazdaságos. Az ilyen - értékesítésre kerülő - eszközt az eladást megelőzően selejtezni nem szükséges.

A selejtezési engedély

Bármely vagyontárgy, készlet selejtezését az intézmény felelős vezetőjének előzetes engedélyével szabad csak végrehajtani.

Azon vagyontárgyak selejtezését, amelynél a selejtezés szükségessége a leltározás alkalmával kerül meg állapításra, a vezető utólag engedélyezi.

Ebben az esetben a selejtezett vagyontárgyakat, a készleteket mindaddig eltávolítani vagy megsemmisíteni nem szabad, amíg a vezető a selejtezési engedélyt meg nem adta.

A hasznosíthatatlan vagyontárgyakkal kapcsolatos feladatok:

Azokat a vagyontárgyakat (készleteket), amelyek hasznosítása a selejtezési bizottság megállapítása szerint lehetőség nincs, meg kell semmisíteni, illetve haladéktalanul a szemét -(roncs) telepre kell elszállítani.

Az anyagként értékesíthető selejtezett gépeket berendezéseket, eszközöket és a hulladékként értékesíthető selejtezett anyagokat, alkatrészeket a hulladékhasznosító (MÉH) telepére kell elszállítani.    Azokat a selejtezett gépeket, berendezéseket és eszközöket, amelyekből a belső szükségletek kielégítésére alkalmas anyagok vagy alkatrészek termelhetők ki, el kell bontani. Az azokból kitermelt haszonanyagot (alkatrészt) raktárra kell venni és be kell vételezni.

A feleslegessé vált eszközök, készletek jegyzéke:

A kezdeményezésre jogosultak, kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább 10 nappal vagyongazdálkodásért felelős vezető részére megküldeni.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

  • sorszám,
  • nyilvántartási szám,
  • az eszköz megnevezése,
  • mennyiségi egység,
  • mennyiség,
  • a feleslegességé válás oka,
  • a használatból való kivonás időpontja,
  • a hasznosítás módjára javaslat,
  • a jegyzék készítésének időpontja,
  • az összeállításáért felelős személy aláírása,

A hasznosítás módjánál " értékesítés " vagy " selejtezés " megjelölést kell alkalmazni.

A jegyzék felülvizsgálata:

Az összeállított jegyzéket a vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) össze gyűjti és azt felülvizsgálja.

A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni:

  • a feleslegesség válás oka megfelel- e a valóságnak,
  • ha szükséges, szakértői véleményeket szerez be a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,
  • gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről, értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról,
  • javaslatokat tesz a hasznosítás módjára.

A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.

A felcserélhetőség elkerülése, az azonnali selejtezés:

Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról.

Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést ártalmatlanná tételt hatósági előírás teszi kötelezővé /pl. lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer stb./

Csökkent értékű készletek:

A készleteket csökkent értékűnek kell tekinteni, ha tárolásuk folyamán olyan rongálódás vagy károsodás következett be az állagukban, amelyek során a készlet

  • már nem alkalmas a beszerzéskor vagy az előállításkor megjelölt eredeti rendeltetésének betöltésére,
  • minősége vagy műszaki tulajdonsága megváltozott.

A felesleges vagyontárgyak fajtái:

A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgynak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket, és készleteket, amelyek:

  • a költségvetési szerv tevékenységéhez, a működéshez már nem szükségesek,
  • a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg,
  • rongálás, természetes elhasználódás vagy elavultság miatt rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak
  • szavatossági idejük lejárt

A tárgyi eszközök vonatkozásában feleslegesnek kell tekinteni azokat a vagyontárgyakat, melyek hasznosítása azok

  • műszaki állapota,
  • rendeltetés szerinti használatra való korszerűtlensége, szükségesnél nagyobb mennyisége,
  • hasznosítása belátható időn belül nem várható, vagy véglegesen megszűntnek tekinthető.

A felesleges vagyontárgyak hasznosítása

A feleslegessé vált eszközök vonatkozásában minden esetben, csökkent értékű és a selejtezett készleteknél pedig a lehetőséghez képest a megsemmisítés előtt meg kell kísérelni a hasznosítást.

A hasznosítás

  • bérbeadás útján,
  • térítés ellenében történő átadással,
  • térítés nélküli átadással (azonos felügyelet alá tartozó más költségvetési szervnek),
  • magánszemélyek részére történő értékesítés útján történhet.

Térítéssel történő átadás

Térítés ellenében történő átadással való hasznosítás. A felesleges vagyontárgyakat térítés ellenében lehet átadni.

A térítés mértékét illetően az átadás

  • nyilvántartási értékben vagy azon felüli,
  • nyilvántartási értéken aluli értékben történhet.

Amennyiben az átadott vagyontárgyat (tárgyi eszközt) nyilvántartási értékben vagy azon felüli értékben adják át, úgy jegyzőkönyvben kell rögzíteni az átadás értékét, időpontját, a fizetés módját és idejét.

Nyilvántartási értéken aluli átadás csak a selejtezési bizottság írásos nyilatkozata (indoklása) alapján lehetséges, de az esemény végleges lebonyolítására az engedélyt a szerv vezetője adja meg. Az értékesítés kapcsán létrejött okmány 1 példányát az intézmény gazdasági vezetője, 1 példányát a nyilvántartó, 1 példányát a selejtezési bizottság vezetője kapja meg.

A lebonyolítás szabályszerűségéért a szerv vezetője a felelős.

Térítés nélküli átadás

Feleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.

Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére

A felesleges vagyontárgy magánszemély számára értékesíthető a legkedvezőbb értékesítési ár, illetve értékbecslő figyelembevételével. A jelentősebb tételű magánszemélyek részére eladni szándékozott felesleges vagyon tárgyakat az eladást megelőzően napilapban kell hirdetni.

Az eladási ár megállapítása

Az eladási irányárat a vagyongazdálkodásért felelős vezető javaslata alapján az intézmény vezetője állapítja meg.

Az értékesített termékek dokumentálása

Minden értékesített termékről számlát kell készíteni. A fizetés módját és a teljesítés idejét az intézmény vezetője állapítja meg. (Kivéve magánszemélyek esetében!)

Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásokon a számlarendben foglalt előírások alapján át kell vezetni.

A végrehajtás felelőse

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a gazdasági vezető a felelős.

Selejtezési eljárás lefolytatása

Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző 5 napon belül selejtezni kell.

Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. Ennek betartásáért az igazgatóhelyettes a felelős.

A vagyontárgyak selejtezését az intézményvezető által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani.

A selejtezési bizottság

A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia.

A selejtezés alkalmával a bizottságnak a selejtezésre kerülő vagyontárgyak, illetve a készletek hasznosításának módjáról is dönteni kell. A hasznosítás módját a selejtezési jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését jegyzékek alapján köteles elvégezni.

A selejtezési eljárást megelőző feladatok

A selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően kötelesek megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal.

A selejtezési jegyzőkönyv elkészítése

A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez a jegyzőkönyv képezi a selejtezés elszámolásának bizonylatát. Külön jegyzőkönyvet kell felvenni a tárgyi eszközök, illetve készletek selejtezéséről.A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a szerv megnevezését, címét,
  • a selejtezés időpontját és a helyét,
  • a selejtezési bizottság tagjainak nevét és feladatkörét,
  • annak tényét, hogy a selejtezési eljárás valamennyi bizottsági tag jelenlétében folyt le (a tagok aláírásukkal hitelesítenek)
  • a selejtezett eszköz nyilvántartási számát, azonosító számát,
  • darabszámát,
  • beszerzési árát,
  • befektetett eszköz esetében bruttó értékét, értékcsökkenését,
  • ajánlott értékesítési árát,
  • továbbfelhasználásra alkalmasságát/alkalmatlanságát,
  • megsemmisítési javaslatot (összetörés, elégetés, darabolás, elszállítás stb.)

A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 4 példányban kell elkészíteni.

A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A selejtezés lezárást követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 10 napon belül köteles átvezetni, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző 3 munkanapon belül.A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokba történő átvezetését a számla- rendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése:

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a gazdasági vezető a felelős. Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal az intézmény vezetőjének jelenteni.

Záró rendelkezések

Jelen szabályzat folyamatos karbantartása (a változó jogszabályok okozta változások átvezetése) az igazgatóhelyettes kötelessége.

A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre. A szabályzat hatálya nem terjedhet ki:

  • az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására és műemlékileg védett vagyontárgyakra.
  • a feleslegessé vált irattári anyagok selejtezésére.

Az irattári anyagok selejtezését az iratkezelési szabályzat rendelkezései alapján kell kezdeményezni és végrehajtani.

Kelt., Debrecen, 2009. augusztus 31.
Donka Péter igazgató

Huszár Gál Iskola :: 4030 Debrecen, Diószegi út 15. | Tel.: (52) 537-078 | fax: (52) 537-079