Névadónk: Huszár Gál

 

"tudta, hogy az ólomba öntött szépségre nagy szükség lehet, s Debrecenbe már így köszöntött: Őrizzétek a betűket."

Huszár Gál a XVI. század magyar művelődéstörténetének egyik legérdekesebb alakja, jelentős nyomdász, reformátor. Tudós ember, iskolaalapító, irodalmár, pap egy személyben. Magát mégis szerényen az ,,anaxius” (méltatlan) latin szóval illeti nyomtatott könyveiben.
Svájcban tanulta a papi mesterséget, Bécsben a könyvnyomtatást. Hol a török, hol az uralkodó, hol pedig a katolikus papok előli menekülés tette ki életének jelentős részét.

1512.október 16.

Huszár Gál születési ideje.

1553. Óvár
Élete első negyven évét, tanulmányait, munkásságát homály fedi. Érett férfiként jelenik meg Magyaróváron, mint lelkipásztor. Miksa, a későbbi magyar király veszi védelmébe, hiszen protestáns hite miatt már kétszer egyházi kiközösítés alatt állt.
Lelkésznevelő iskolát tart fenn, közben sok hívet szerez az új hitnek.

1557. Bécs

Megismerkedik Hoffhalter Rafael nyomdásszal, aki megtanítja a könyvnyomtatás mesterségére.
Ismeretségük talán barátsággá is fejlődik. Hoffhalter saját betűkészleteiből ad át Huszár Gálnak, hogy nyomdáját létrehozhassa.

1558. Óvár

Beindul az óvári nyomda. Itt jelenteti meg Huszár Gál az első magyar nyelven nyomtatott prédikációs könyvecskét, az első nyomtatott magyar drámát s egy svájci teológus magyarok számára írt hittani munkáját.
A kálvini tanokat hívő és hirdető Huszár Gál, ahogy akkoriban nevezik, Gál pap ténykedése szemet szúr a katolikus egyház képviselőinek. 1558. áprilisában Velykei Márk, győri nagyprépost szentszék elé idézi. A káptalan pedig a király, Ferdinánd előtt panaszolja be Huszár Gált az eretnek, nem katolikus tanok, könyvek nyomtatása miatt. Végül menekülnie kell, ha nem akar hite miatt börtönbe jutni.

Huszár Gál nyomdája

1560. Kassa

A megüresedett lelkészi állást kínálják fel Huszár Gálnak, aki ebben az időben már kiváló szónok, irodalmár hírében áll. Óvári kiadványai azt bizonyítják. hogy a nyomdászmesterséget is kiválóan elsajátította. Hite és nyomdája miatt azonban Kassán sincs nyugalma. Állandó zaklatások, beidézések között mégis ad ki könyveket.Végül Verancsics Antal, a nagyhatalmú egri érsek királyi engedéllyel elfogatja Huszár Gált. Hívei nem hagyják el, a város kezességet vállal érte, de papi tisztségétől még így is meg akarják fosztani. Miksa főherceg a protestáns hívek közbenjárására biztosítja Gál pap prédikációs tevékenységét.
Mikor Verancsics csellel újra el akarja vitetni Huszár Gált az egri tárgyalásra, a hívek a katonaság és Bornemissza Péter segítségével megszöktetik a nyomdász prédikátort Kassáról. Debrecen, a kálvinista eszme központja, későbbi elnevezéssel a ,,kálvinista Róma” lesz új lakhelye. Kassai működését jelzi az 156o-ban kiadott gyülekezeti énekeskönyve, amely meghatározó ebben a műfajban. Ennek a műnek az előkészületei és a nyomtatás beindítása azonban meg Óvárott kezdődött el. Valószínű, hogy kiadott még egy uralkodó- és egyházellenes röpiratot, melynek sajnos csak a híre maradt ránk. Ez a nyomtatvány idézhette elő az üldözést, a hajszát.

1561. Debrecen

Enyingi Török János oltalmába ajánlja magát Huszár Gál, s a Kassáról elmenekített betűkészletével beindítja Debrecen első nyomdáját. Nagy szükség volt már a könyvnyomtatásra, hiszen ebben az időben szervezte a kálvinista egyházat a városban Méliusz Juhász Péter, a nagy tehetségű prédikátor.
Rövid debreceni tartózkodása alatt Huszár Gál csak Méliusz műveit nyomtatta. A nyomda kb. 1561 tavaszán kezdhette meg működését. Nyomdai felszerelése ötfajta betűtípusból, harminckilenc darabos hangjegykészletből, hat illusztrációs táblából, öt sor iniciáléból és ötféle díszítősorból állt.Első kiadványa Méliusz Juhász Péter Szent Pál apostol leveléről írott munkája volt. A könyv ajánlása a város tanácsának szólt. Feltételezhető, hogy ez a testület támogatást nyújtott az első nyomdásznak. Ebben az időben ugyanis az volt a szokás, hogy az alkotók azoknak ajánlották munkájukat, akik anyagilag is támogatták őket, a kiadás költségének fedezésében segítségükre voltak. Huszár Gál könyvnyomtató műhelyében készült ,,A Christus közbe járásáról Való Prédikációk, mellyeket Melius Peter a Döbrötzöni Lelki Pásztor írt” című könyv is.Az eddig említetteken kívül meg három másik könyv maradt ránk, amely Huszár Gál nyomdájából került ki. Az utolsó debreceni nyomtatvány, amelyet még elkezdett, de a befejezés már nem az ő munkája, a Confessio catholika..., az úgynevezett Egervölgyi hitvallás néven ismert mű.Csupán csak ennyi őrzi Huszár Gál keze nyomát a debreceni hónapok emlékeként. A nyomdászkodás nem töltötte ki napjait, hiányzott neki a hívek között végzett munka. Reménykedett abban, hogy még kiállhat egyszer prédikálni az emberek elé. Végül is ez a vágya viszi el a városból, mely oly sokat köszönhet neki.

Az első debreceni könyv Huszár Gál nyomtatásában, 1561-ben jelent meg, Méliusz Juhász Péter: A szent Pál apostol levelének...c munkája

 

1562. Révkomárom

Másfél évi tartózkodás után újra vándorbotot vesz a kezéŹbe és elhagyja a török által fenyegetett országrészt. NyomŹdájának nagy része Debrecenben marad. Révkomáromban prédikációival újra maga ellen hangolja a katolikus egyház képviselőit. Üldözőbe veszik, és most is hívei segítenek menekülni. Valószínű, hogy Hoffhalter Rafaelt innen értesíti Huszár Gál a debreceni nyomda megüresedéséről, s ekkor határozza el a neves bécsi nyomdász a debreceni letelepedést.

1563. Nagyszombat

Huszár Gálra néhány hónap nyugalom var. Folytatja a protestáns hit hirdetését, tanít, szónokol, nyomdáját is működteti.

1565. Komjáti

Királyi parancsra elhagyja eddigi lakhelyét. Tudós Forgách Imre szegődik pártfogójául. Itt nyomtatja legjelentősebb kiadványát, Bornemissza Péter prédikációs kötetét és a XVI. sz. legnagyobb graduáléját és énekeskönyvét. Itteni nyomdájának alapját a Debrecenből elhozott néhány betűtípus, mozgatható hangjegykészlet és díszítőelem jelentette.

1574. Pápa

Utolsó állomáshelye Huszár Gál vándornyomdásznak. Itt lelkészkedik a század igen jelentős reformátora és irodalmára, Sztáray Mihály mellett.

1575. okt. 23. Pápa

Huszár Gál a pestisjárvány áldozata lesz. Nyomdáját fia,
Dávid veszi át, őt tarthatjuk a pápai nyomda alapítójának.

,,Huszár Gál úr, az én második atyám. s mindenkinél kedvesebb barátom, nagyképzettségű teológus. Isten evangéliumának páratlan hűségű és fáradhatatlan hirdetője, a jók nagy gyászára és fájdalmára Pápa városában. 1575. okt. 23-án, pestisben elhunyt, azon a napon, amelyet ez a legjobb és szinte szent férfiú jóval előbb ép és egészséges állapotában, utolsó napjaként nem egyszer megjövendölt.” (Forgách Imre, Huszár Gál pártfogójának és barátjának naplórészlete)

Huszár Gál utóda, Hoffhalter Rafael fametszetes kiadványa: Melius Juhász Péter: Magyar prédikációk. Debrecen, 1563.